A 1970-ben születtem, a középső vagyok három lánytestvér között, a szüleim értelmiségiek voltak. A gyerekkorom a lehető legátlagosabb volt egy tizedik emeleti budapesti panel lakásban. A futószalag, amire születésemkor felkerültem, végigvitt a szokásos állomásokon – a kommunista iskolarendszer nevelt és oktatott, engedelmeskedtem az elvárásoknak, a társadalmi és családi rutinoknak. A falanszter szót csak később asszociáltam ezekkel az emlékekkel, de egész kicsi gyerekként is gyakran éreztem magam inkább számnak, mint teljes, önálló lénynek. A látszólagos biztonság ellenére mindig ott motoszkált bennem a kérdés: ki vagyok én, vagyok-e egyáltalán?
Tíz éves koromban egy játszótéri balesetben meghaltam. Teljes természetességgel éltem meg a test és a lélek szétválását. Pontosan emlékszem mindenre, amit megmutattak nekem addig, amíg ki nem ért a mentő, és az orvos el nem végezte a sikeres újraélesztést. Néha viccelődöm azzal, hogy a halál alapvetően megváltoztatta az életemet, és ez már csak így szokott lenni… Szeretném azt mondani, hogy ennek az élménynek – a halálon túli gondviselés létének, a lélek örökkévaló és halhatatlan voltának megtapasztalása – az eredménye az lett, hogy jobban birtokba mertem venni a saját életemet, a saját testemet, a saját létezésemet, de ez valójában egy sokkal, sokkal hosszabb folyamat volt. Mert a megfelelés igénye a továbbiakban is láthatatlanul és öntudatlanul felülírt mindent.
Felnőttként a hagyományos női szerepben találtam magam: a család, a háztartás és a gyerekek gondozása szinte teljesen lefoglalt, és nagyon sok örömöt éltem meg ezekben a hagyományos női szerepekben. Harminc éves házasságom során a párkapcsolati dinamika más dimenziókat hozott elő – kölcsönhatások, amelyekben én is a megfelelés mintáját hoztam, és közben a belső igényeim és vágyaim eltűntek a mindennapokban. Ez az időszak megtanított arra, hogy milyen könnyen és szinte észrevétlenül veszítjük el a kapcsolatot önmagunkkal, ha a külső elvárások és a társadalmi kondicionálás uralják az életünket.
Az áttörés pillanata álmomban ért. Ekkor már testileg, lelkileg és szellemileg kimerülve úgy éreztem, hogy nem ismerek rá magamra, még a tükörben sem.
Ez az álom egy leírhatatlan energetikai változás volt, amelyet a Jóisten idézett elő bennem, a tantrában kundalini felébredés néven ismert. Ez volt a második választóvíz élmény, amitől fogva semmi sem maradhatott ugyanaz. Ez a spirituális ébredés nyitotta meg számomra a belső kapcsolat új lehetőségét, amelyből a valódi átalakulás elindult.
Kiléptem a párkapcsolatomból, és az álmomban hallott sugallat hatására beiratkoztam egy tarotkártya-tanfolyamra. Rögtön éreztem, hogy a tarotkártya nekem való, hogy csakugyan erre vagyok elhivatott, és azonnal sikeres is lettem. Gyermekeimmel készítettünk az ötvenedik születésnapomra, különleges ajándékként magamnak egy YouTube-csatornát – a „Kártyavető Sváb Asszony”-t. A kártyavetés során észrevettem, hogy különböző típusú személyiségek találkozásánál szinte automatikusra vehető, hogy hogyan fog ez a kapcsolat alakulni, és milyen folyamatok fognak lejátszódni. Tehát észrevettem, hogy van egy rejtett dinamikarendszer az emberi kapcsolatokban, amelyek szinte öntudatlanul működnek. Erre ráéreztem, és nagyon gyakran tudtam elmondani a klienseimnek, hogy hogyan fog a másik személy viselkedni, és ha ők reagálnak erre a viselkedésre, milyen viszontválaszt fog az kiváltani. Nagyon sokszor kaptam erre azt a visszajelzést, hogy szinte szóról szóra így zajlott le a beszélgetés, és milyen hihetetlen jósnő vagyok. Mindig figyelmeztettem a klienseket, hogy ez nem jóslás, ez pszichológia, de magam sem voltam tudatában annak, hogy mi az, amire itt öntudatlanul is ráérzek.
Keresgélni kezdtem, és így bukkantam a kötődéselméletre, amely minden kérdést megválaszolt és rendszerbe foglalt. Mivel alapos ember vagyok, és hiszek abban, hogy mindent a lehető legjobb tanítómestertől, az alapoktól kell elsajátítani, beiratkoztam a The Personal Development School nevű amerikai iskolába, amely nemcsak a kötődéselméletet tanította, hanem terápiát, megoldási lehetőségeket, a gyógyítás módját is abban a coaching kurzusban, amelyet végül elvégeztem, és amelyből sikeresen vizsgáztam. Terápiás munkám során nagyon sok értékes tapasztalatra tettem szert, és nagyon sok mély hatású transzformációt volt szerencsém végigkísérni.
Azonban ráébredtem, hogy a teljes gyógyuláshoz szükség van a test gyógyítására is, mert a test és lélek egységét alapul véve az érzelmi traumák is tárolódnak a testben, és szomatikus gyógyulásra is szükség van a teljesség érdekében. Ezért a test integrálása érdekében a holisztikus intimitás coaching módszert választottam, és ehhez is elvégeztem egy jó nevű nemzetközi iskolát. Az Intimacy Coaching International tanintézményének székhelye Dél-Afrikában van. Nagyon sokat tanultam a nemzetközi diáktársaimmal való együttműködésből is.
Munkám során a három terület – az elmét képviselő kötődéselméleten alapuló terápia, a szomatikus, testi dimenziót képviselő holisztikus intimitás coaching, és a lélek, a spirituális dimenziót képviselő tarotkártya-olvasás – egyre szervesebben összefonódott, és mára az én számomra egy szétválaszthatatlan egységet alkotnak.
A magam élete pedig úgy érzem, hogy kiteljesedett, és kerek egészet alkot az életem előző szakaszaival, a gyermekkorommal, a családommal, tanulmányaimmal összefonódva és ezekre épülve. Egészséges vagyok, energetikus, és teljesen jelen vagyok önmagam számára. Most már úgy érzem, hogy a saját energiáimat élem. Egy tapasztalt, 55 éves nő vagyok. A következő életszakaszomban a szerepem a tudásom átadása és a hozzám fordulók segítése.
A módszeremet Önkapcsolódás Alapú Transzformációnak neveztem el, és azokat segítem általa, akik készek kapcsolatba lépni önmagukkal, felismerni saját mintáikat, és tudatosan akarják alakítani az életüket és kapcsolataikat. Sokan érkeznek el ehhez a ponthoz úgy, hogy érzik, hogy valahol itt van a feladat, de még nem tudják megfogalmazni. Mindig nagy kaland számomra ilyenkor társa és tanúja, és talán katalizátora lenni egy másik ember mély-mély átalakulásának.
Néha, ha merengő hangulatomban vagyok, arra gondolok, hogy Hekaté vagyok az antik mitológiából, akinek a feladata végigkísérni a lelkeket a saját alvilágukon keresztül vezető útjukon a napfényig.

Ezért tudok neked segíteni.
Mert nem csak tanultam ezt a rendszert, hanem végig is éltem. Megtapasztaltam, milyen elveszíteni a kapcsolatot önmagammal, és azt is, hogyan lehet azt újraépíteni – nem csak fejben, hanem testben és lélekben is.
Pontosan értem azokat a láthatatlan mintákat, amelyek újra és újra ugyanazokat a helyzeteket hozzák létre az életünkben, és azt is, hogyan lehet ezeket tudatosan átírni. A munkám során nem kívülről „megmondom”, hanem egy olyan térben kísérlek, ahol te magad tudsz rálátni és változtatni.